Tücsök panzió

Bemutató: 2025. október

Egy igazi, színésztréningnek is beillő, végtelenül mulatságos produkcióval indítjuk a következő évadot. Pass Andrea, a Vaskakas Bábszínház művészeti tanácsadója, városunk szülötte, író, rendező, dramaturg, Tücsök Panzió című mesejátéka lesz az első bemutatónk. Az alapötlet két népdalra, a Házasodik a tücsök témájú gyerekdal két verziójára épít:

Dalszöveg1:

Házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri, Csiszeg csoszog a tetű, násznagy akar lenni. Oda ugrik a bolha, vőfély akar lenni, Mindenféle csúf bogár vendég akar lenni.

Dalszöveg2:

Zöld erdőben a tücsök Házasodni készül; Ölelgeti a legyet, Kéri feleségül. – Elvennélek, te kis légy, Ha kicsi nem volnál. – Hozzád mennék, te tücsök, Ha görbe nem volnál. Pitteg-pattog a bolha, Vőfély akar lenni, Tetű sógor sótörő, Szakács akar lenni.

Két tücsök van tehát, akik egymásról mit sem tudva, a „csúf bogarakat” meg nem hívva, titokban frigyre szeretnének lépni, ki léggyel, ki szúnyoggal…. Ebből lesz a bonyodalom, egy valódi vígjátéki helyzet, egy bohózat, mely főleg a helyzetkomikumra helyezi a hangsúlyt. Szeretnénk az őszi borongásban finom mosolyt, illedelmes kacagást, esetleg fékevesztett hahotát előidézni.

Alkotók:

Író-dramaturg: Pass Andrea

Díszlet: Fekete Anna

Jelmez: Pető Kata

Zene: Georgita Máté Dezső

Játsszák:

Tücsök úr – Sebestény Bernát

Moly bácsi – Szukenyik Tamás

Giliszta úr – Vitányi-Juhász István

Krumplibogár úr – Rab Viki

Tetű úr – Urszinyi Ádám​

Pillangó néni – Ragán Edit

Pók úr – Rab Viki

Bolha úr – Bársonyosi Dávid

Katicabogár – Bánky Sára

Szúnyog lány – Dunai Julia

Légy lány – Darvas Emőke

Moly néni – Kocsis Rozi

Szarvasbogár főbogármester úr – Ragán Edit

Hangya alezredes – Bársonyosi Dávid

Csiga kapitány – Bársonyosi Dávid

Másik tücsök – Bársonyosi Dávid

Rumcájsz

Bemutató: 2025. november

Rumcájsz, a suszterből le rabló történetét a mai gyerekek szülei és nagyszülei jól ismerhetik, hisz a cseh mesekönyv főhőséről rajzfilmsorozat is készült, amely Magyarországon is igencsak népszerű volt. Az igazságos bandita, akár Robin Hood, kiáll az elnyomottak és az elesettek mellett. A becsületes zsivány, Rumcájsz tiszta szíve és rendíthetetlen becsületessége mindig győz. Rumcájsz valaha cipészmester volt, és soha nem lett volna belőle rabló, ha a város pökhendi urai nem űzik el a városból. Rumcájsz az erdőben, keresett magának menedéket, és Itt élt Mankával, Csibészkével, állatokkal, tündérekkel, manókkal – békességben, egyetértésben.  Az erdő lakói, a forrástündér, az állatok és a fák, bokrok befogadták és táplálták a jövevényt, aki törvényszegőnek is éppoly tisztességes maradt, mint korábban polgárként volt. Rumcájsz klasszikus mesehős, nemcsak a cseh, hanem a magyar kultúrának is része. Ha azt mondjuk valakiről, hogy „Rumcájsz”, nincs szükség bővebb magyarázatra. Tudjuk, hogy egy köpcös, kissé karcos, de azért kedves, nagy szakállú, piros kalapot és méretes csizmát viselő, makkal töltött puskával járó, jószándékú, életvidám rablóról van szó, aki marcona megjelenése és helyzete ellenére is csak a jót látja mindenben, és családja legnagyobb szegénysége ellenére is, csak annyit vesz el, amennyire szüksége van, és csak azoktól, akiknek amúgy is sok van. Klasszikus tündérmese ez, hiszen a grófi igazságtalanság után veszi kezdetét a jók és a gonoszok küzdelme, hogy végül helyre állhasson a rend. Az előadás visszahozza a retro hangulatot, de a megújulás erejével, hogy egy pillanatig se tűnjön avíttnak. Bájos figurák lépnek színre, majd egy fordulatos történeten át, végül a jók a győznek, mint a mesékben oly sokszor.

Alkotók:

Tervező: Bartal Kiss Rita (Blattner Géza-díjas) 

Zeneszerző: Rab Viki 

Rendező: Kocsis Rozi (Blattner Géza-díjas) 

Játsszák:

Darvas Emőke

Vitányi-Juhász István

Rab Viki

Kivagy János

Bemutató: 2025. november

A fenevad megzabolázása Benedek Elek: Kilenc című meséje alapján írta Khaled-Abdo Szaida.

Kivagy János nem tudja kordában tartani féktelen éhségét és erejét. Nem sokkal születése után, apja lemond róla, és a király udvarában nevelkedik. A király könnyelműen belemegy az alkuba, amit a fiú kínál. Csupán annyit kér szolgálataiért cserébe, hogy mikor letelik az esztendő, megpattinthassa a király orrát. A király ráébred arra, hogy veszélyben az élete, ettől fogva azon fondorlatoskodik, hogy mielőbb elveszejtse Jánost.

Alkotók: 

Benedek Elek meséje alapján írta: Khaled-Abdo Szaida

Tervező: Grosschmid Erik (Blattner Géza – díjas)

Zeneszerző: Dés András

Rendező: Varga Péter

Játsszák:

Dunai Julia

Bársonyosi Dávid

Urszinyi Ádám

Hessmese

Bemutató: 2026. február

A tündér-postahivatalok majdnem úgy működnek, mint az ember-postahivatalok. A különbség csupán annyi, hogy a tündérpostások a leveleket nem csak kézbesítik a címzetteknek, hanem – ha úgy hozza az élet – vissza is szállítják a postahivatalba. Mert megesik olykor, hogy egy-egy hosszú éjszakákon át fogalmazott üzenet a szerelem elmúltával fölöslegessé válik. Gimesi Dóra meséje egy ilyen észrevétlenül működő tündér-postahivatalba repít minket, nem máshová, mint a győri víztorony legtetejére. Itt ragasztja újra össze, iktatja és rendszerezi az eltépett verssorokat, titkos beceneveket, szerelmes szavakat Hess kisasszony, a morcos postamesternő, amiket Jónás és Aranka, a postagalambpár szállít naphosszat. Egy nap azonban betoppan a hivatalba Pongrác, a folyton zsémbelő tündérpostás… A történet a két nehéz természetű tündér viszontagságos egymásra találásáról, az újra összeilleszthető, újraírható szerelmes sorok és becéző szavak erejéről egyaránt megszólíthatja a kisebb és nagyobb korosztályt: igazi „családi mese”. 

Alkotók:

Író: Gimesi Dóra

Díszlet-, jelmez- és bábtervező: Virág Vivien 

Videótervező: Pál Ákos 

Sound design: Lukács Máté 

Koreográfus: Németh Eszter 

Dramaturg: Cs. Nagy Adrienn 

Rendező: Móczár Bence

Játsszák:

Hess kisasszony, valódi nevén Auróra, tündér-postamesternő – Rab Viki

Pongrác, tündérpostás – Szukenyik Tamás

Aranka, galamb – Dunai Julia

Jónás, galamb – Vitányi-Juhász István

Kislány; Lány; Fiatal nő; Nő; Hölgy; Öregasszony

Kisfiú; Fiú; Fiatalember; Férfi; Úr; Öregember – Urszinyi Ádám

Bambi

Bemutató: 2026. április

Felix Salten regénye nagyon komplexen jár körül olyan témákat, amik azonos érvényességgel képesek megszólítani különböző korosztályokat: gyerek, de felnőtt nézőket egyaránt. Bambi felnövéstörténetében ott van az élet teljessége. A regény azt az utat járja végig, ahogy egy gyerek megismeri a világot, kapcsolatba kerül más élőlényekkel, egészen odáig, mikor már felnőttként ő adja tovább a megszerzett tudást saját gyerekeinek. 

A természetet bábokon keresztül megmutatni hasonló gesztus ahhoz, ahogy Felix Salten állatokon keresztül beszél emberekről és a világ rendjéről. A bábok mellett a mozgásszínház formanyelvével is operál az előadás, hiszen nem egy kortárstánc technika éppen azokat a folyamatokat veszi alapul, illetve helyezi fókuszába, amik Bambi történetének is jelentős részét kiteszik: a járni tanulás fázisai, a test fejlődéstana, a térhez, környezethez való viszony, végül a partnerhez való kapcsolódás. 

Így az előadás a tánc és a bábszínház fúziójára épül. 

Az előadásban nem hangzik el szöveg, ezzel szabadabb terepet teremtünk a nézők asszociációinak. Az eredeti mese narratíváját megőrizzük, és lineárisan meséljük végig Bambi történetét, kapaszkodót adva a nézőknek.

Alkotók: 

Dramaturg: Nagy Orsolya 

Látvány: Kárpáti Panna 

Zene: Tarr Bernadett 

Rendező-koreográfus: Kovács Domokos

Játsszák:

Bambi – Bársonyosi Dávid

Bambi anyukája – Bánky Sára

Bambi apukája – Vitányi-Juhász István

Ena néni – Ragán Edit

Faline – Dunai Julia

Gobó – Sebestény Bernát

Marena – Darvas Emőke

Ronno – Urszinyi Ádám

Vadász – Rab Viki

A Vadász Kutyája – Szukenyik Tamás