Programok
2023. június 17-én a „Csepűrágók Világfesztiválja” elnevezésű ingyenes program keretében kiváló nemzetközi és magyar utcaszínházi, gólyalábas és bábszínházi produkciók váltják egymást, interaktív játékok és koncertek várják a családokat a Bisinger sétányon.
A Csepűrágó világtalálkozó első győri előadásán a nézők megtapasztalhatják, hogy eső után városuk utcáin hatalmas, beszélő és mozgó virágok nőnek ki! A növényóriások szelíden hajladoznak a járókelők ámuló arcai felett. Megmutatják óriási, négy méter magas virág kelyheiket, incselkednek a nézőkkel, csalogatják őket, hogy jöjjenek közelebb és hallgassák meg az óriás virágok suttogását.
A társulat vezetője: Plamen Ivanov
Egy sokszorosan díjnyertes egyszemélyes produkció, mely bejárta a világot Egyiptomtól Ausztráliáig, Indiától Dél-Koreáig, Kolumbiától Kanadáig. Sarkadi Bence, Magyarország egyetlen nemzetközi hírű marionett-mestere hat kontinens legnagyobb utcafesztiváljain és legkisebb utcasarkain bűvölte el felnőtt és gyermek közönségét saját készítésű, faragott marionettjeivel. Ő az első és egyetlen magyar bábos, aki a világ legrangosabb bábszínházi találkozója, a Charleville-i Nemzetközi Bábfesztivál versenyprogramjában szerepelhetett két előadásával is 2021-ben, majd a következő évben a fesztivál díszvendégeként léphetett színpadra.
DADO, a púpos ember, akit mindenki szeret. Finoman körbe szővi közönségét költői történeteivel. Csendben, szavak nélkül nevettet. Meghatódunk és hangosan „röhögünk”. Nincs két egyforma show. A művész több, mint 25 éves fizikai színházi múltja, improvizációs és kapcsolatteremtő képességének köszönhetően egyszeri és megismételhetetlen előadást láthatunk. A bűvészet, a „bohócság” és a fizikai színház tökéletes keverékét. DADO saját maga által kitalált hangszerei hétköznapi dolgok abszurdan felhasználva: zenélő csirkék és egy dudás kalap. A műsor egy ügyesen improvizált káosz, amely minden korosztályt képes megszólítani. Nonverbális stand-up comedy. Nyelvtől és kultúrától függetlenül, mindenki számára érthető.
Göndör fürtök, tango és kötelek. Vérbeli cirkuszi mutatványokat látunk, sok humorral, színházi elemekkel fűszerezve.
Muruya egy őrült hölgy, aki úgy csavarja ujja köré a közönséget, mint a köteleit. Játszik a közönséggel, megtéveszti, megvicceli őket, hogy aztán elámuljunk bátorságán és tehetségén. Kedves és elegáns, de aztán göndör haja hirtelen elszabadul…
Úgy tűnik, a kötélnek nagy szerepe van abban, hogy az elveszett egyensúly helyreálljon.
Szavak nélküli kommunikáció – ez a göndör hajú bohóc hölgy folyamatosan kapcsolatot tart a közönséggel. Köteles mutatványok, tánc, kalap szám, akrobatika, hulahopp karika és sok-sok bohóckodás. Ez maga a produkció.
Egy őrült különc, egy csodabogár, aki élvezi a szédülést és az egyensúlytalanságot. Mániákus szórakoztató és roppant karizmatikus előadóművész, aki a feszültség legmagasabb fokán veti be a humor-fegyvert, hogy az utolsó utáni pillanatban mégis megkönyörüljön rajtunk és kiszabadítson minket a rettegés fogságából. Nem egyszerűen egy cirkuszi mutatványt látunk. Ez egy igazi színházi előadás, ami cirkuszi mutatványokból, (zsonglőrködésből, akrobatikából és egyensúlyozásból) épül fel, és színházi hatásmechanizmussal dolgozik. Garantáltan emlékezetes élménnyel leszünk gazdagabbak általa.
„Azért adtam ezt a címet, mert egy különleges szabadtéri előadást szerettem volna készíteni. Nem egy hangos, dobokkal, kiabálással csalogatót, hanem egy intim, kedves, érzelemben gazdag játékot azoknak, akik érzékenyek a finomságokra, akik oda tudnak figyelni egy másfajta megjelenésre, közlési módra. Azoknak, akik pár percre meg tudnak állni egy ilyen szabadtéri előadás mellett, elfelejtve a rohanást, a mindennapi gondokat…” – Lénárt András.
Alkotó, készítő, előadó: Lénárt András
Pulcinella imádja az életet. Úgy, ahogy van.
Már az is boldoggá teszi, ha énekelhet. De egy napon ebben mindenki megakadályozza. Csak akkor gyújthat új nótára, ha már sikerült legyőznie az oroszlánt, az ördögöt, a halált, sőt, talán önmagát is… Játékos és tréfás kalandjaihoz mindenkit társul hív négytől kilencvenkilenc éves korig.
Játssza: Nizsai Dániel
Akrobaták! Egzotikus állatok! Bohócok! Egy cirkusz tele fantáziával, energiával, tökéletes időzítéssel és meglepetésekkel. Az előadás a 19. századi klasszikus európai maironett színház misztikus világát tárja elénk, speciális effektjeivel, szemet gyönyörködtető fabábjaival és korhű zenéivel visszarepít minket az európai bábjátszás aranykorába.
A LÓVÁ TETT KUPEC, AVAGY EGY VÁSÁR KÜLÖNÖS TÖRTÉNETE
Egy búzatermelő gazda a békesség kedvéért elereszti feleségét a vásárba, hogy az boltot kössön az éves búzatermésre… A vásárok földje- kupecek földje, és hogy ki kit tesz lóvá? Erre kapunk választ ebben a vidám vásári komédiában.
Egy költői, rendkívül vizuális utcai előadás egy szokatlan szoba magányos lakójáról, aki az álom és a valóság határán él. Az előadás a költészet, a művészet és a hétköznapi élet valósága közötti különbséget, s az ezzel való szembesülést meséli el. Megragadó történetével és élénk képi világával minden korosztály számára élményt nyújt.
A vásári bábjátszás kezdetei jóval a Franciaországban honos Guignol játékok elé nyúlnak vissza Europában, aminek emblematikus figurája Pulcinella volt. Ennek a névnek francia változata Polichinelle, majd később a Guignol figura. De a csirkefogó sok felé elterjedt Europában, mindenhol felvéve karakterébe a helyi jellegzetességeket. Angliában Punch, Magyarországon Vitéz László néven ismerjük Pulcinella rokonait. A mostan történet L. E. Duranty gyűjteményéből (1861) való.
A telhetetlen Polichinelle szomjas, túlzottan szomjas. Csak egy hordó bor segíthet rajta – igen ám, de fizetni kell érte. Polichinelle szegény fickó, nincs pénze. A kocsmáros kapzsi, sok pénzt akar a borért. A hordó sóvárgás tárgyává válik. Ám a hordó átkokat rejt. Sok bűvös meglepetést tartogat számunkra. Polichinelle a furfangos hős, aki a végén mindenki eszén túljár.
Az előadásban a klasszikus mese jelenik meg, drótos marionett bábok játékának segítségével, üde zenei kísérettel. A három malackának ezúttal is sok gondja akad a farkassal, de a végén felépül az a ház, amely menedéket nyújt mindhármuknak.
A bolgár gólyalábas csapat a Csepűrágó Fesztivál záróelőadásában zenélő óriáslabdákkal búcsúznak el Győrtől.
Ezen a játszótéren olyan hétköznapi tárgyak születnek újjá, melyeket a kidobástól mentettek meg a spanyol művészek. Használaton kívüli, megunt tárgyaknak adnak egy új esélyt, hogy élményt okozzanak az eddigi életüktől eltérő új formában. Ahogy a spanyol művészek fogalmaznak: „Képzelőerőnkkel hozzásegítjük ezeket a tárgyakat ahhoz, hogy új jelentéssel szabadon mozgassák meg a játszók fantáziáját.”
A Guixot de 8 ezzel az ötlettel készíti játékait:
Egy régi matrac sporteszközzé válik, a lefolyóból kosárlabda kosár lesz, egy kerékpárt madárrá alakít át. Egy vasalódeszkából gyűszűversenypályát készít, fakályhából periszkópot csinál. Egy kerékpár láncából kígyó lesz, egy kemence belső teniszpályát formáz.
Kézműves játszóház a MOKKA – csoport művészeivel.
10. Színházi Olimpia
Hírek
„Mégse biztos, hogy megérett a világ a pusztulásra”
Még néhány nap, és véget ér a X. Színházi Olimpia és azon belül a bábszakma által szervezett Bábművészeti Világtalálkozó. A budapesti bábszínházak nemzetközi fesztiválokat rendeztek, a vidékiek szervezésében pedig külföldiek és magyar bábosok, utcaszínházi és vásári bábjátékosok járták a városokat, fellépve egy országnyi nagy forgószínpadon...
Utcaszínházi kavalkád Győrben
A legnemesebb értelemben vett csepűrágók népesítik be a Bisinger-sétányt szombaton. A klasszikus és a modern utcaszínház legkiemelkedőbb előadói vetélkednek majd a tekintetekért. Óriási mozgó virágok, tagozó kötéltáncosok, világjáró marionettek és megismételhetetlen hangulat.
Öt fesztivál Győrben a 10. Színházi Olimpián
Húsvéttól Szent Iván éjjeléig a világszínház ünnepi találkozópontjává válik hazánk: 58 ország, 400 társulata 750 előadással és 7500 fellépővel érkezik Magyarországra a 10. Színházi Olimpia keretében. A legtöbb előadást, Budapest után Győrben nézhetik meg - erről tartottak szerdán sajtótájékoztatót a győri teátrumban.
Színházi Olimpia és Bábművészeti Világtalálkozó Győrben is
A Színházi Olimpia a hagyomány és a korszerűség jegyében, illetve az ókori olimpiák szellemében 1995-ben Görögországban életre hívott színházi találkozó. Az alapítók neves rendezők és drámaírók, görög, japán, amerikai, spanyol, angol, orosz német és brazil alkotók voltak. A világszínház egyik legnagyobb és legrangosabb eseménye időről időre egy-egy városban, országban talál otthonra.
Olimpiára készülnek a bábosok
A győri sorozat egyik első eleme, a határon túli projekt, az az áprilisi előadás, amelyre már az összes jegy elkelt. A Bennem a létra című produkciót, Weöres Sándor versei nyomán maga Kocsis Rozi alkalmazta színpadra, és marosvásárhelyi végzős egyetemisták szerepelnek a műben. Az előadáshoz egy rendhagyó irodalomóra is kapcsolódik, melyet dr. Fűzfa Balázs tart majd középiskolásoknak.
Színes és szenzációs színházünnep
Fontos volt, hogy a főváros mellett vidéki helyszínek is teret kapjanak, így nem volt kérdés, hogy Győr is főszereplőként csatlakozik a sorozathoz. Az olimpia győri programjainak beharangozó sajtótájékoztatóját szerdán tartották a fesztiválban résztvevő intézmények képviselői. Bakos-Kiss Gábor köszöntötte a megjelenteket a teátrumon belül kialakított új helyszínen, a Kisfaludy Pódiumon. A győri intézmény igazgatója az országos attrakció házigazdájának, a Nemzeti Színház direktorának videóüzenetét mutatta be elsőként.
120 győri középiskolás tekintette meg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előadását
A Vaskakas Bábszínházban a mai napon 120 győri középiskolás tekintette meg a 10. Színházi Olimpia szervezésében a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzős bábszínész hallgatóinak Bennem a létra című előadását. A csodálatos képi elemekből építkező előadás előtt Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész rendhegyó irodalomóráján vehettek részt a Révai, Kazinczy és a Péterfy Gimnázium tanulói. A következő Színházi Olimpiai program a Vaskakasban a csehországi Drak Színház előadása május 3-án 17.00 órakor.
Láposi Terka: „Az elmúlt években izgalmasan rajzolódott át a magyar bábművészet formanyelve”
Bár az évadnyitó és -záró fesztiválokon, a bábszínházi világnapon a bábosok birtokba veszik városukat, a 10. Színházi Olimpiához kapcsolódó Bábművészeti Világtalálkozó kiállításai újszerű kommunikációs helyzetet teremtenek a helyi közeg és a műfaj, a közönség és a bábosok...
Világszenzáció, utcaszínház, koncertek: itt az olimpiai nyitórendezvény programja
A 10. Színházi Olimpia hivatalos megnyitója április 15-én 14 órától egészen az esti órákig tart majd. Több helyszínen, számos különleges programmal várják a szervezők az érdeklődőket.
10. Színházi Olimpia
A Színházi Olimpia a hagyomány és a korszerűség jegyében, illetve az ókori olimpiák szellemében 1995-ben Görögországban életre hívott színházi találkozó. Az alapítók neves rendezők és drámaírók, görög, japán, amerikai, spanyol, angol, orosz német és brazil alkotók voltak. A világszínház egyik legnagyobb és legrangosabb eseménye időről időre egy-egy városban, országban talál otthonra.
