NINCS OTTHON A MACSKA - Egerek könyve kritikája

NINCS OTTHON A MACSKA

Forrás: http://www.revizoronline.com/hu/cikk/7034/kovacs-andras-ferenc-egerek-konyve-vaskakas-babszinhaz/?search=1&first=30&txt_ssrc=vaskakas  - 2018.01.30.

Kovács András Ferenc: Egerek könyve / Vaskakas Bábszínház 
A világ összes kultúrájának legfontosabb közös halmaza az ember. Ám ahol emberek vannak, ott vannak egerek is, akik között ugyanúgy megfigyelhetők a kulturális különbségek. Az Egerek könyve szerint legalábbis. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.

Kovács András Ferenc hetvenöt oldalas egérenciklopédiája az egyes nemzetek főbb kulturális vonásait vagy az azokról elsőként eszünkbe villanó kulturális közhelyeket vonultatja fel kicsik és nagyok számára. A kötet nyelvezete bravúrosan sokszínű, humoros, ám sokszor a kultúrtörténeti utalások csak felnőttek számára érthetőek benne. Utóbbi a könyv célkitűzése is, hiszen nem gyerekkönyvként aposztrofálja magát, az alcím szerint az Egerek könyve egy Nagycsaládi egerészeti verseskönyv, tehát arra számít, hogy felnőttek és gyerekek közösen olvassák majd az egértörténeteket.

A Vaskakas Bábszínház előadása igyekezett a kötetből olyan szövegeket összeválogatni, amelyek magyarázat nélkül is érthetőek a kicsik számára. (Dramaturg: Nagy Orsolya.) Ugyanakkor így is sok marad a nehezen érthető pont, így például a Márcseló Pucc Cini nevű zenész egérről szóló vers Rab Viki előadásában is olyan kulturális utalások sorozata volt, amelyet a gyerekek láthatóan nehezen követtek, mialatt én nagyon jól szórakoztam. Egy versekre épülő gyerekelőadásnál felmerül a kérdés, képes-e lekötni hatvan percig a narratív, alapvetően kronologikus történetvezetéshez (értsd: Disney-mesékhez) szokott 21. századi születésű gyerekeket. Erre tapasztalataim alapján és az előadást látva a válaszom egyértelmű nem. Viszont ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy kell-e mást mutatni a gyerekeknek, mint a Disney-mesék struktúráját, részemről hangos igen a válasz.

Tengely Gábor rendezése nem is igazán arra vállalkozik, hogy egy az egyben átadja, elmagyarázza a versek értelmét. A szöveg hangulatát akarja megjeleníteni inkább, a mozgás (koreográfus: Fejes Kitty), a képek és a hangok segítségével. Zümmögéssel, dobolással, tánccal vagy épp a no színház egyes elemeinek megidézésével kalauzol el minket a világ egyes tájaira, hogy ne csak megtudjunk, hanem meg is érezzünk e kultúrákból valamit egy-egy villanásnyi időre.

Az előadásban a legizgalmasabb épp a hangulatok megteremtésének módja. A színpadi látvány (látványtervező: Boráros Szilárd) ugyanis tökéletesen minimalista: fehér térben nagy fehér kockák, fakarikák, fagolyók. Nincsenek színek vagy képek, amelyek az országok közötti tájékozódásban segítenének. Minden a színészeken múlik valamint a karikák és golyók kreatív felhasználásán. Érdekes kérdés volt számomra, hogy az alapvetően figuratív illusztrációkhoz (tehát megint a Disney-mesékhez) szokott gyerekeknek nehéz-e értelmezni az egyszerű tárgyakból összeálló bonyolult rendszert. Örömmel konstatáltam, hogy a legkevésbé sem: a közönség könnyen és gyorsan fogadta el, hogy a kis fagömb az egyik jelenetben egérkét, míg a másikban rizsszemet jelent. Ebben persze nagy segítségükre volt a koreográfia és a színészek munkája.

Könnyen belátható, hogy egy olyan jellegű előadás, mint az Egerek könyve nem ad lehetőséget nagy színészi alakításokra, helyette fegyelmezett közös munkát vár el a játszóktól. Egy alapvetően ritmusra épülő előadásban minden azon áll vagy bukik, hogy a megfelelő pillanatban a megfelelő hang vagy mozdulat következzen. A színészek - Bora Levente, Gergely Rozália, Markó-Valentyik Anna, Rab Viki és Szúkenyik Tamás - roppant alázatos munkával törekednek arra, hogy az összhangzás működjön, és az esetek nagy részében ez szépen sikerül is nekik, de a második előadást nézve az volt az érzésem, ebből a szempontból még kicsit bizonytalanok. Másfelől biztos vagyok benne, hogy a tízedik alkalomra összeér majd a ritmus és a koreográfia, és sokkal gördülékenyebben következnek majd egymás után a jelenetek. Nagyon jót tesz az előadásnak az is, hogy a játszók pregnánsan eltérő karakterek, hiszen többek között ettől lesznek nagyon különbözőek, össze nem téveszthetőek az egyes országok egerei.

Itt a cikk végén még tartozom egy vallomással: nincsen nekem semmi bajom a Disney-mesék giccsparádéjával, nagyon bírtam a Jégvarázst és az Aranyhajat. Viszont abban teljesen biztos vagyok, hogy a mainstream mesevilág egyszerűsége és egyformasága nagyon be tudja szűkíteni egy kisgyerek ízlését és gondolkodását. Ezért van szükség olyan előadásokra, mint az Egerek könyve, amely megdolgoztatja a néző vizuális fantáziáját és szöveghez való viszonyát. Úgyhogy aki teheti, az vigye el a gyermekét Győrbe egerészni.

Az előadás adatlapja a port.hu oldalon itt található.

Szerző: Puskás Panni

Előadás ajánló

Színház adatai

Vaskakas Bábszínház 9022 Győr, Czuczor Gergely utca 17. Tel.: 96/512-690 vaskakas(kukac)vaskakas(pont)hu
 
Nyitvatartás:
hétfőtől péntekig 9-18 óráig, valamint az előadások kezdete előtt egy órával

h k s c p s v
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 
Kakashíradó