NÉPI BETLEHEMES LEDLÁMPÁKKAL - Leszállt az ég dicső királya kritikája

NÉPI BETLEHEMES LEDLÁMPÁKKAL

Forrás: https://revizoronline.com/hu/cikk/8222/horvath-mark-leszallt-az-eg-dicso...
2020. 01.07.

Akiknek a betlehemes játékról véget nem érő általános iskolai műsorok jutnak eszébe, ahol bágyadt szülők nézegetik lopva a telefonjukat, miközben gyermekeik egy nem nagyon képességes pedagógus rendezésében szavalják a Betlehemi királyokat, feltétlenül nézzék meg Horváth Márk előadását a Vaskakas Bábszínházban. 

Horváth Márk 2017-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Meczner János és Tengely Gábor bábszínész osztályában. Gyakorlatát a kecskeméti Ciróka Bábszínházban töltötte, majd a győri Vaskakas Bábszínházhoz szerződött, ahol a hazai bábszcéna sokoldalú alkotójává vált. Nemcsak játszik és rendez, de szövegkönyvet ír, bábokat tervez és készít. Hogy milyen komplexen gondolkodik a bábszínházi alkotófolyamatról, arra jó példa új, egyszemélyes betlehemes előadása, a Leszállt az ég dicső királya.
Horváth Márkot alkotóként nagyon érdeklik a vallásos témájú népi bábjátékos műfajok. Készített már egyszemélyes, bábos passiójátékot, szakdolgozatában is azzal foglalkozott, mi a közös a keresztény vallási jelképek és rítusok megjelenítésében és a bábszínház esztétikájában. Betlehemeséből is az derülki, hogy határozottan hisz a hagyományok erejében és megújításában. Az érdekli, hogy a sokak által talán avíttnak hitt formák mi módon képesek megszólalni, jelentést és értéket közvetíteni számunkra a XXI. században. 
A Leszállt az ég dicső királya a betlehemes játékok több alműfaját kombinálja: a szálláskereső-, a csillagozó-, a paradicsom- és a pásztorjátékot. Nem csoda tehát, hogy bár Jézus születése a téma, Ádámtól és Évától indulunk, hiszen világossá kell tenni az előzményeket, hogy értsük, miért van szükség a megváltó eljövetelére. 
Az előadás díszlete a vásári bábjáték hagyományait követi, ezt kombinálja a betlehemes játék kötelező elemeivel, a kápolnával és a jászollal. Többfunkciós díszletelem ez: egy fából készült kordé, amelyben sok a lenyitható, kihúzható rész, oldalán pedig egy verklikar, ami megtekerve csilingelő, karácsonyi zenét játszik. Olyan az egész, mint egy hatalmas fajáték, pofonegyszerű a mechanikája, mégis tele van titokkal és varázslattal, az előadás végén a gyerekek és szüleik is elidőznek előtte, hogy közelebbről vegyék szemügyre a jászolt, a bábokat, meg a sok rejtekhelyet, ahonnan mindezek előkerültek. A tér izgalmas kialakításán kívül több dolog is van, ami a mai néző számára élvezhetővé teszi a Vaskakas Bábszínház betlehemes előadását. Az egyik Horváth Márk intenzív színpadi jelenléte. Énekel, táncol, többfajta bábtechnikát használ (a kesztyűs bábtól a felülről mozgatható pálcás bábokon át egészen a guruló fajátékig), élénk kapcsolatot tart a közönséggel, és egyszemélyben képes megjeleníteni egy székely tájszólásban beszélő mesemondó bácsit és egy vidám, fiatal srácot.
Ebből a feszültségből származik az egész előadás humora is: a múlt hagyományait vegyíti a jelennel a látványvilág és a dramaturgia. Nagyot nevetünk például, amikor az ősz, szakállas Úr feje körül kigyullad az apró ledlámpákból álló glória, vagy amikor a mesélő kölcsönveszi isten szent jobbkezét, hogy azzal mutogasson egy közbeékelt, rövid történet molinóra kifeszített képregényszerű ábrázolásaira. Szűz Mária horpadt hasára pedig az angyali üdvözlet után egy átlátszó műanyaggolyó kerül, amit Horváth Márk elegánsan lepattint róla, amikor a kisded megszületik.
Ugyanilyen lazán bánik a dramaturgia is a bibliai történettel: lendületesen követik egymást a jelenetek, jó ütemben váltják egymást a mesélős, a bábos, az énekes-táncos és a kifejezetten humorra épülő részek. Horváth Márk és a dramaturg, Nagy Orsolya szövegéből például megtudjuk azt is, hogy a kis Jézusnak azért a jászolban kellett születnie, mert az összes szálloda, hotel, motel és hostel foglalt volt már Betlehemben, mire József és Mária megérkezett oda. De a szerzők írtak bele saját mesét is a Nap teremtéséről, így a keresztény mitológiai történetek közé szervesen ékelődik be egy olyan új történet, amely akár egy szép, régi népmese is lehetne.
Külön az előadás számlájára írandó, hogy nagyon ügyesen egyensúlyoz az ismert és az új információk között. Ez egy betlehemes játéknál azért különösen fontos szempont, mert egy unásig ismert történetet kell úgy tálalnia, hogy felfedezzünk benne újdonságokat, mégse sérüljön az egész rituális kerete, amelyet éppen az ismétlődés, a témáról való közös tudásunk teremt meg. 
Ennek mentén alakult ki az előadás már említett dramaturgiai koncepciója, és így válogatták össze az alkotók azokat a karácsonyi verseket és dalokat is, amelyek a jelenetekben vagy két jelenet között megszólaltak. Így meghallgattuk József Attila Betlehemi királyok című versének egy részletét, a Pásztorok, pásztorok… kezdetű mindenki által jól ismert dalt, de sok, számomra tökéletesen ismeretlen karácsonyi ének is felcsendült, mint az előadás címéül választott, különösen szép Leszállt az ég dicső királya, amelyet aztán többször meghallgattam otthon a karácsonyi készülődés közben Cseh Tamás előadásában.

Szerző: Puskás Panni

Előadás ajánló

Színház adatai

Vaskakas Bábszínház 9022 Győr, Czuczor Gergely utca 17. Tel.: 96/512-690 vaskakas(kukac)vaskakas(pont)hu jegyvásárlás: info(kukac)vaskakas(pont)hu
 
Nyitvatartás:
hétfőtől péntekig 9-18 óráig, valamint az előadások kezdete előtt egy órával

h k s c p s v
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 
 
 
 
Kakashíradó