Gardénia - vendégelőadás

Előadás időpontok

Jelenleg az előadás nincs műsoron.
A Vaskakas Bábszínház programját ide kattintva tekintheti meg.

A szerzőről

Elzbieta Chowaniec lengyel drámaírónő, 1982-ben született. A Sziléziai Egyetem film és televízió, a Varsói Egyetem újságírás, majd a legendás lódzi filmfősikola forgatókönyvíró szakán diplomázott, később a Tadeusz Slobodzianek vezette varsói Dráma Laboratóriumban tanult. Dolgozott televíziós rendezőasszisztensként, alkalmazott forgatókönyvíróként, a filmiparban és a színházban egyaránt tevékenykedik. Gardénia című műve a mai napig a Dráma Laboratórium repertoárjának egyik sikerdarabja.

A darabról

A Gardénia részleges családtörténet: négygenerációnyi lengyel nő drámája, közülük a legidősebb 1920-ban, lánya 1942-ben, az ő lánya 1962-ben, a legfiatalabb pedig 1982-ben született. Miközben végigélik a huszadik század szinte teljes történetét békében és háborúban, gazdagságban és szegénységben, összetett, mégis pofonegyszerű viszonyaikra is fény derül anya és lánya, nagyanya és unokája, dédanya és dédunokája között. Miként befolyásolják viselkedésü(n)ket az örökölt hajlamok és a tanult viselkedésminták? Függetleníthetjük-e magunkat mindenkori társadalmi körülményeinktől? Kivonhatjuk-e magunkat a családi hagyományok-beidegződések kényszerei alól? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Elzbieta Chowaniec drámája.
A darab felépítménye szabályos, mégis innovatív drámai szerkezet. A négy nő négy, szándékosan irodalmi nyelven megkomponált monológja közé négy élőbeszédszerű stílusban megírt – előbb két-, majd három-, végül négyszereplős – párbeszéd ékelődik. Monológjában minden nő fiatal (első hármuk harminchárom, negyedikük huszonöt éves), a dialogikus részekben mindenki „valós korához” öregszik; a monológokban saját édesanyjukról beszélnek, s arról, miként képzelik el a jövőjüket, a párbeszédekben saját anyjukkal-lányukkal (unokájukkal-dédunokájukkal) való viszonyuk tárul fel. Valós cselekvés, igazi akció a darabban egyáltalán nincsen (vagy ha van is, visszaemlékezéses formában, flashback-szerűen), minden, amit megtudunk, elbeszélés alapján képeződik meg.

Az előadásról

Az előadás felolvasószínházi változata – ugyancsak Pelsőczy Réka rendezésében, egy kivétellel a teljesen szcenírozott verzió szereplőivel – 2010. november 28-án 17 órától volt látható a Merlin Színház kamaratermében, a 9. Kortárs Drámafesztivál Budapest (KDF) felolvasószínházi sorozatának részeként. E produkció szakmai és közönségsikerén felbuzdulva a K.V. Társulat a Thália Színházban – és annak támogatásával – szinte napra pontosan a felolvasószínházi előadás után egy évvel. 2011. november 26-án 19 óra 30 perctől a 10. Kortárs Drámafesztivál nyitóelőadásaként mutatja be a Gardéniát.
Pelsőczy Réka így beszél a darabról és az előadásról: „Szubjektív történelem. Egy család története. A mi történetünk. Az előadás személyes monológokból, “áriákból” és kettős, hármas, négyes jelenetekből, duettekből, tercettekből, kvartettekből áll. A személyes, de mégis visszatekintő, magukat és életüket elemző dokumentumszerű szövegekből hirtelen belezuhanunk a múlt egy-egy jelentős pillanatába. Így rajzolódik ki egy tipikus huszadik századi családtörténet. Nők története. Nekik állít emléket, róluk beszél kegyetlenül és mégis szeretettel, sok humorral a darab és az előadás. A szerzői instrukció – miszerint négy, nagyjából egyidős színésznő játssza a szerepeket – és a darab szerkezeti felépítése miatt a kamaraoperát választottam az előadás formai keretének. A nézők tehát egy prózában elhangzó “operát” láthatnak, zongorakísérettel, ahol a szöveg zeneként működik, és ahol a “dallamok” nagyon ismerősek számunkra, mindannyian énekeltünk már részleteket belőle, anyánkkal vagy lányunkkal, a konyhában vagy a nagyszobában. A négy színésznő négy világhírű operaénekesnő. Figuráik, az “általuk énekelt szerepek”:anyáink – hősökké válnak, kiemelődnek, bekereteződnek, és nem öregszenek. Mert ahogy nagymamám mondta: egy nő haláláig nő marad.”

Játsszák:
Első nő: Urbanovits Krisztina
Második nő: Száger Zsuzsanna
Harmadik nő: Bartsch Kata
Negyedik nő: Spiegl Anna e.h.
Írta: Elzbieta Chowaniec

Fordította: Pászt Patrícia
Díszlet, jelmez: Nagy Fruzsina
Zene: Kákonyi Árpád
Fény: Tengely Gábor
Dramaturg: Markó Róbert

Rendező: Pelsőczy Réka

A K. V. Társulat előadása

Támogatók:
AKI VAN Alapítvány, Fővárosi Önkormányzat "Budapest Kulturális Alap", FÜGE, Kortárs Drámafesztivál Budapest, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Nemzeti Kulturális Alap, Színházi Dolgozók Szakszervezete, Thália Színház

Az előadás a szerző engedélyével, a Creativ Média Színházi Ügynökség közvetítésével jön létre

60 perc

Előadás ajánló

Színház adatai

Vaskakas Bábszínház 9022 Győr, Czuczor Gergely utca 17. Tel.: 96/512-690 vaskakas(kukac)vaskakas(pont)hu jegyvásárlás: info(kukac)vaskakas(pont)hu
 
Nyitvatartás:
hétfőtől péntekig 9-18 óráig, valamint az előadások kezdete előtt egy órával

h k s c p s v
 
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
Kakashíradó